Mi az a "bokeh?"A bokeh a fotósok körében egyre gyakrabban használatos fogalom, amellyel nap mint nap szembesülünk. A bokeh szó a képek hátterében és előterében megjelenő, a mélységélességen kívül eső tárgy-fényekből kialakuló különböző köröcskékre, sajátos fényfoltokra, azok formájára, intenzitására, intenzitás-eloszlására utal, de általánosságban ideértendő mindenféle leképzési mód/minőség, ami nem az élességi síkban levő tárgyakról alakul ki a képen. Ezek a fények, képelem részletek nagymértékben javíthatják vagy ronthatják a kép hangulatát. Megértésük talán nem túl nehéz, de kézben tartásuk annál nehezebb, mivel több tényezőtől függ a jellegük és a minőségük. Az objektívek specifikációjában és a tesztekben pedig általában ez nem is igen szerepel (esetleg a fejlesztő laborokban vizsgálják meg és értékelik ki, mint az optika minőségére jellemző egyik jelenséget).
|
![]() |
Ez a makro fotó annak bemutatására szolgál, hogy miről is beszélünk. Pókhálón megülő esőcseppeket látunk, amelyekből néhány beleesik az éles kép síkjába, a többi pedig a defókuszált területről képződött le. Ez utóbbi cseppek megfelelő fényviszonyok esetén kicsiny fényforrásként működve elütnek a környezetüktől, és az objektívre jellemző peremmel, struktúrával jelennek meg a képen. |
Az alábbi leírás egy interneten talált angol nyelvű anyag szabad fordítása, egyben újragondolása és kiegészítése. Aki szívesebben
olvassa a cikket eredetiben, az megtalálhatja itt: http://www.kenrockwell.com/tech/bokeh.htm
A bokeh a mélységélességen kívül eső fénypontok leképzésével kapcsolatos fogalom. A kis fénykörök/sokszögek jellegét a különböző szférikus aberrációk befolyásolják. Maga a bokeh szó a japán "bo-ke" kifejezésből származik, amelyet "bokeh"-nek ejtenek, és jó megközelítéssel elmosódottságot jelent, ami a japánban szélesebb értelmű (kiterjed a szellemi tompultságra is). Az angolban a "fuzziness", "dizziness" szavak használatosak fototechnikai értelmezésben. A tökéletes lencséknek nincs szférikus aberrációjuk. Minél jobb a lencse, annál kisebb pontba képezi le a fényt, és ez az éles kép síkjában megjelenő képelemekre is hatással van. |
![]() |
Vegyünk példaként három pontszerű fényforrást. Ezekből a pontokból mindenfelé indul fény, többek között az objektív frontlencséjének teljes felületére. Az objektív ezeket kúpszerűen haladva leképezi ismét egy ponttá. Ha a fényforrást élesre állítottuk (középső eset), akkor a kúp csúcsa pontosan az éles kép síkjára esik, ahol az érzékelő van.
(Az ábrán az objekív mindhárom esetben a "tárgysíkra" van élesre állítva.) |
Szférikus aberrációtól mentes lencse esetén a megjelenő kör v. sokszög alakú terület egyenletes, homogén megvilágítottságú és viszonylag éles határvonalú. (Köralakú a teljes rekesz nyílásnál és sokszög alakú zártabb rekesznél.) Jó, persze bizonyos esetekben az éles kép síkjában (fókuszban levő fények esetén is) megjelenhetnek hasonló kis "levegős" körök igen kis blendenyílások esetén, de most nem ezekről beszélünk, mivel ezeket diffrakció (fényelhajlás) okozza. Hasonlóképpen itt azokról a körökről sem beszélünk, amelyeket a belső reflexiók okoznak olyankor, amikor erős fényforrás világít bele az objektívbe. A valóságos lencséknek mindig van valamekkora szférikus aberrációja, amely meghatározza a bokeh alap karakterét, de a keletkező fényformákba a környező képtartalomból is beszűrődhetnek részletek. |
![]() |
A felső ábra egy optikusok által rossznak tartott bokeh-et mutat. Ilyen bokehhel azonban fotós csodákat lehet művelni. Szép fénylabdákat, vagy sokszögeket láthatunk a képen. Megfigyelhetjük az éles széleket és a hangsúlyos, kontrasztos peremet.
. A középső ábrán egy semleges bokeh látható. Fotós szempontból nem biztos, hogy feltétlenül ez mutat legjobban, azonban az optikai tervezők ilyennek tekintik a modern "tökéletes" objektív bokeh leképzését.
. A harmadik példán láthatjuk azt, amit sok fotós a szépen elmosódó háttér miatt szeret. Olyan, mintha a felső ábrán láthatót kifordítottuk volna. A "pereme" teljesen lágy átmentű, a belseje pedig Gauss intenzitás-eloszlást mutat, amit tulajdonképpen ugyancsak lencsehiba okoz. |
Általánosságban elmondhatjuk, hogy egy alulkorrigált szférikus aberráció érdekes háttér, de rossz előtér bokeh-et eredményez, míg a túlkorrigált szférikus aberráció fordított hatású. Fotósok általában nem kedvelik az elmosódott előtereket, így a háttér leképzés milyensége fontosabbá válik. Mint említettük, a szakemberek a középső ábra szerinti formációra – a tökéletes lencsére törekednek, a fotósok pedig az egész kép szempontjából ítélik meg a bokeh megjelenését. |
Nikon Defocus Control vagy DC lencsék | |
A Nikon készített a népszerű 35 mm-es SLR kameráihoz olyan objektívet (objektíveket?), amelyeknél bizonyos mértékig szabályozható a bokeh megjelenési formája. Jellemzően ilyen a Nikon Nikkor 135 DC objektívje, amely amellet, hogy szép éles képet alkot az éles kép síkjában, egy gyűrű segítségével (a mellékelt képen Defocus Image Control felirattal) állíthatóvá teszi a bokeh rajzolatot ill. minőséget. | ![]() |
Tükörobjektívek A rekesz szerkezetének hatása Melyik objektív...? A bokeh fénylő alakzatait leggyakrabban a makróknál használják ki. A jobb oldali kép viszont arra példa, hogy ezek más képeken is fellelhetők ill. alkalmazhatók díszítő elemként. Ez utóbbinál a faágak között átszűrődő kis fények szolgálnak forrásul. Ugyanitt viszont egy kellemesen selymesre elmosott háttér helyett többé-kevésbé minden részleten megfigyelhető valamilyen bokehre jellemző rajzolat, darabosság, ami nem mindig mutat jól. |
![]() Fotó: Józsa Géza |
![]() Fotó: Józsa Géza |
A következő két képen a fotós kihasználta az objektív ilyen irányú tulajdonságait. |
![]() Fotó: Kvassay György A hétlemezes rekesszel itt az objektív majdnem homogén bokeh képet rajzol. A peremeken alig fedezhető fel némi hangsúlyosság. | ![]() Fotó: Kvassay György Ezen a nagyon érdekes képen teljes rekesznyílás mellett egy pókháló részlete látható hangsúlyos peremű rajzolatokkal. |
Fotó: Józsa Géza Ezen a képen a felkelő napot sikerült nyolcszögesíteni. |
![]()
|
![]() |
Fotó: Tóth Zsuzsanna A képen ugyancsak egy pókháló részlete látható. Megfigyelhető, hogy itt az élességi sík előtti és mögötti bokeh rajzolat hasonló. Szépen kirajzolódik a nyolclemezes rekesz által formált kép. A bokeh éles peremű, hangsúlyozott szélű, azonban belül homogén fényeloszlást mutat. |
Fotó: Kvassay György Végül egy egészen másfajta és érdekes bokeh rajzolat. Itt nincs csillogás. A fűszálak kontúrjai élesek, pedig bőven az élességi sík mögött vannak. Ami még ennél is érdekesebb az az, hogy az egymást fedő fűszálak részben átlátszóak! Az optika mágiája! |
![]() |
Összefoglalásképpen elmondhatjuk, hogy fotós szempontból nincs kőbe véshetően jó vagy rossz bokeh rajzolatú objektív - esete válogatja. Tipp: Vissza a főoldalra |